Alapítva 2006

Magyar Hegedűkészítők Társasága



Nyitólap

Aktuális

Archívum

Tagok

Dokumentumok

Kapcsolat

Aktuális



1%



Támogassa munkánkat személyi jövedelemadója 1%-ával!

Külön anyagi áldozat nélkül is támogathatja munkánkat személyi jövedelemadója 1%-ával! Ehhez nem kell mást tennie, mint SZJA adóbevallása alkalmával a civil szervezetek részére felajánlott 1%-ról rendelkező nyomtatvány megfelelő rovataiban feltünteti egyesületünk nevét és adószámát:

Magyar Hegedűkészítők Társasága, 18642531-1-12

Egyesületünk a NAV által átutalt 1%-okból befolyó cél szerinti támogatásokat a hegedűkészítő mesterség hagyományainak ápolására, kutatásra és ismeretterjesztésre fordítja.



------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Vonókészítés Magyarországon



Kedves kollégák, kedves vonórajongók!

A magyar vonókészítés múltját és jelenét bemutató állandó kiállításra készülünk, amelynek a Zenetudományi Intézet ad otthont. A tárlat megvalósításához kérnénk mindazok segítségét, akik életrajzi adatokkal, magyar vonókkal rendelkeznek.

A vonóshangszer történet szakirodalom egyik alapműve, W. L. F. von Lütgendorff lexikona elsőként az 1840-es, 50-es években Pesten dolgozó Kabinger Jakab hegedűkészítőt említi, mint az egyik legjobb vonókészítőt. Kortársa, Nikolaus Kittel nagy sikerű vonókészítő mester volt Szentpéterváron 1839 és 1870 között. Kabinger Pest után szintén az Orosz Birodalomban, Kijevben dolgozott. Kabinger-vonót sajnos eddig még nem sikerült fellelni.
Szepessy Béla (1856-1925) – aki a hegedűkészítést Nemessányi Sámuelnél tanulta, számos igen szép vonót jelzett, de Havas István (1872-?) és Köhler Lajos (1859-?) által jelzett vonókkal is találkoztam. 1908 és 1930 között Szegeden Klier Antal (a pozsonyi Klier András fia) foglalkozott vonókészítéssel.


A magyar vonókészítés nagy szakértője, az 1990-es években elhunyt Molnár Géza jelentős vonógyűjteménnyel rendelkezett. Szerinte a két világháború között a Riedl hangszerkereskedő család egyik sarja Sopronban, ugyanebben az időben Klier Roman József és Bodák M. az Egyesült Államokban készített vonókat. E három mester munkáival még nem találkoztunk.


A második világháború után Sáránszky Pál hegedűkészítő mester – saját bevallása szerint – számos, elsősorban bőgővonót készített. Az 1980-as években is készült néhány vonója és több német manufaktúravonót jelzett pecsétjével. Ez szokás volt a 20. században, és majdnem minden nagyobb műhelyből kerültek ki ilyen vonók (Bergmann, Ferenczy, Stowasser).
Az 1960-as évektől a kassai születésű Kun József sikeres vonókészítőként tevékenykedett Kanadában.


A múltbéli magyar vonókészítők elsősorban hegedűkészítők voltak, ez a hagyomány ma tovább él, a kortárs magyar vonókészítők egy része is hegedűkészítő.

A tervezett kiállítás anyagát a Magyar Zenetudományi Intézetnek adományoznánk, azzal a kikötéssel, hogy állandó tárlatként mutassák be.

Miben számítok segítségre?

minden életrajzi adat kincs, főleg azok, amelyek nem szerepelnek még a szakirodalomban, régiekről és élőkről egyaránt
– nagy szeretettel várok minden kollégát, aki úgy érzi, hogy vonókészítőként szeretne szerepelni a tárlaton
– ha egy vonókészítő nincs abban helyzetben, hogy adományozni tud egy vonót, akkor is hálás volnék egy életrajzért
– aki ismer magyar vonókészítőt (vagy olyan hangszerkészítőt, aki vonókat is alkot), kérem ösztönözze, hogy jelentkezzen nálam és vegyen részt a tárlaton!



Üdvözlettel,

Etzler Bernd



Magyar Hegedűkészítők Társasága Közhasznú Egyesület 2016.